4.rész Jó példakép leszel?

Sziasztok! :)

Rendesen megszenvedtem ezzel a résszel, nem jött az "ihlet", és ez most nem is tetszik. Rövidebb lett mint az előzőek:/ Sajnálom, ígérem, hogy amint Louis is képbe kerül, hosszabb és izgalmasabb részek lesznek. 

Nessa. xx

~*Alexis Elwood*~

Harry érdekesnek tűnt, szexi volt, ahogyan zöld szemeivel feltűnően végigmért, rózsaszín ajkán végigfuttatta a nyelvét, göndör haja kissé kisfiússá tette, ártatlanná. Fekete pólót és világosbarna nadrágot és bőrdzsekit   viselt, hanyagul nekidőlt a kerítésnek és rólam kérdezősködött, miközben a másik két gyerek csak bámulta. Rossz fiús kinézete volt, de a tekintete másról árulkodott, sokkal inkább tűnt lányokra éhes kamaszfiúnak mint egy motoron száguldó egoista majomnak, és ez tetszett.

-Figyelj, Harry..-köhintett Zayn, alias "a sötét hajú".-Mi elmegyünk kajálni, majd utánunk jössz a Nando's-ba.

-Oké.-fordult oda, és szélesen rájuk vigyorgott. 

-Sziasztok.-intett mosolyogva a szöszi.

Az arcomra varázsoltam egy kedvesnek szánt mosolyt és intettem nekik, pacsiztak Harry-vel, és ellépdeltek tőlünk.

-Szóval, miért lettél elküldve?-vonta fel a szemöldökét a göndör, és huncut mosollyal az arcán méregetett.

-Ha elmondom, beszélgetsz még velem?-haraptam az ajkamba, és a szemem sarkából figyeltem, ahogyan egy kicsit összerándul. 

-Talán.

-Hát, oké.-sóhajtottam fel drámaian.-Bulik, pia, szex...-soroltam rezzenéstelen arccal, figyeltem mit reagál.

-Uhm.-túrta hátra a haját.-Rossz kislány. Hány éves vagy? 

-17, nemsokára 18. 

-És téged ott kiszolgáltak?-tátotta el a száját, majd morcosan folytatta.-Itt engem be se akarnak engedni! 

-Miért, te hány éves vagy?

-3 nap múlva 18.-jelentette ki büszkén.

Meglepődtem, hogy még ő is csak 17 éves, idősebbnek tűnik. Igyekeztem titkolni a meglepettségem, a számat mosolyra húztam és őt méregettem.

-Egyébként nem, csak tudom mivel kell befolyásolni egy férfit.-válaszoltam meg a kérdését. 

Nagyot nyelt, bal lábát átdobta a jobbon, szemét a dekoltázsomra szegezte. 

-Ne gondolj semmi rosszra.-nevettem.

-Oké.-motyogott.-Amúgy, te nem tudod ki vagyok?

-De igen, és nem szeretem a zenéteket.

-Ó.-vigyorodott el.-Furcsa lány vagy.

-Mert nem vetem magam a lábad elé?-vontam fel a szemöldököm.

-Nem feltétlenül arra gondolok. Beszélgetsz velem az életedről, pedig nem is ismersz.

-Be is mehetek.-mutattam az ajtó felé.-A világért sem tartanálak fel.

Megindultam a kapu felé, de megfogta a karom és visszarántott. Vészesen közel kerültem hozzá, megcsapott az illata. Üde, férfias, szexi. Nem az a tipikus spray illata volt, más is, valami erősebb, ami vonzott. Összevontam a szemöldököm és felpillantottam a szemeibe, bátor cselekedet volt.

-Maradj még!-engedte el a kezem és hátrált egy lépést.

-Kellenek a kapcsolatok Londonban is.-vontam meg a vállam és rávigyorogtam.-És ha ilyen szépen kéred...

-Tudok szebben is, ha akarok.-kacsintott és egy pillanatra kidugta a nyelvét.

Felnevettem, összébb húztam magamon a kabátom, mert már libabőrös lettem a hidegtől.

-Utálom ezt a helyet.-motyogtam.

-Én meg tudnám szerettetni veled. Ha akarod körbevezethetlek.
-Már elég késő van.-húzogattam fel-le a kabátom cipzárját.-Különben is, rontaná a megjelenésem ha túladnék a makacsságomon és elmennék megnézni ezt a porfészket. 
-Ne már.-lökött meg finoman.-Holnap koncertet adunk a 02.-ben, eljöhetnél, be tudlak vinni.
-Csak szenvednék.-nevettem.
Szája egy kicsit feljebb húzódott, összehúzta magán a kabátját és a hosszú ujjaival hátratúrta dús haját. 
-Holnap után? Csak egy kis séta, ne kéresd magad.-vigyorgott.
-Oké, de jössz nekem eggyel.
-Te, ha mégis tetszeni fog.-alkudozott. 
-Megegyeztünk.-vigyorogtam fel rá. 
Előkotort a kabátzsebéből egy tollat, megfogta a kezem, és mielőtt rájöhettem volna mit csinál, ráfirkantotta a tenyeremre a telefonszámát.
-Ne add tovább senkinek.-kacsintott.
-Minek hordasz magadnál tollat?
-Nekem szükségem van rá.-nevetett-Gyakran megállítanak.
-Ja.-sütöttem le a szemem.
Elővettem a telefonom és bepötyögtem a számot, majd rányomtam a hívásra, mire megcsörrent a saját zsebében a telefonja.
Elmosolyodott, egy ideig csak csendben álltunk és egymást figyeltük.
-Megkeresem a fiúkat.-szólalt meg.-Majd felhívlak.
-Oké.
-Amúgy, nem tűnsz annyira hú de rossznak.-jelentette ki.
-Lebecsülsz.-nevettem.-Nem ismersz még. Egyébként te sem lehetsz annyira rossz, ha kislányokat ölelgetsz, aláírást és puszit osztogatsz. 
Szélesen mosolygott rám, megrázta a fürtjeit és előhúzta a telefonját. 
-Majd találkozunk.
-Szia.-integettem.
-Szia, Lexi.
Ellépdelt, de én utánamentem és megálltam vele szemben.
-Csakis kizárólag Alex! 
-Miért?-vonta fel a szemöldökét.
Sokat kérdezősködik hülyeségekről.
-Mert utálom ha Lexinek hívnak, Harold.
Elfintorodott.
-Oké, Alex.
Vigyorogva el álltam az útjából, majd a kerítésnek támaszkodva figyeltem, ahogyan magas alakja eltűnik az utcasarkon. Egy ideig még fagyoskodtam kint, amíg rá nem jöttem: kedvesen viselkedtem egy vadidegen sráccal, aki ráadásul egy popsztárocska, és ha ez nem lenne elég, tudja a telefonszámom, és nem fogom tudni magyarázat nélkül lerázni. Ennyit még a pénz és a hírnév sem ér meg, mert ha csak egy átlagos srác lenne, használhatnám arra, hogy néhány menet után apuci/anyuci/bátyóka fülébe jusson a dolog és visszaküldjenek LA.-be, de várjunk csak...mivel ő híres, előbb derülhet ki. Nem utolsó sorban, Harry elég jó srác, még élvezni is fogom.
Ellöktem magam a kerítéstől és bementem.
-Kivel beszélgettél?-pillantott fel a papírjai közül apa.
-Honnan veszed, hogy bárkivel is beszélgettem?
A nyitott ablak felé bökött.
-Egy sráccal. 
-Örülök, hogy barátkozol.-mosolygott.
-Ja. Barátkozom.
Nem tűnt fel neki, mire célozgatok. Felcaplattam a lépcsőn, és eltűntem a szobám ajtaja mögött. 

~*Louis Tomlinson*~

Heves csókkal búcsúztunk, és bár piszkosul nehéz volt ismét elengedni, az vigasztalt, hogy holnap már otthon leszek, és akkor nem lesz ott Paul, hogy bármit is megtiltson. 

-Jó éjt.-mosolygott rám, majd puszit adott az arcomra.

-Neked is.-simítottam végig a hátán.

Nyomtam a homlokára egy puszit, majd figyeltem, ahogyan kilép az ajtón, és futni kezd. Sóhajtva fordultam meg, visszaszálltam a liftbe és felmentem a szobába. Lerúgtam a cipőm, bedőltem az ágyba és kapcsolgatni kezdtem a tévét. Későre járt, és még nem jöttek vissza a többiek. Liam elment Danielle-el kajálni, így még hozzá se mehettem át, egyedül, magányosan kell ücsörögnöm. 

-Képzeld el, Louis!-csapódott ki az ajtó, és Harry viharzott be rajta.

-Várj!-emeltem fel a kezem, mire elhallgatott.-Elképzelem.

Oldalba vágott, röhögve eldőltem az ágyon és kíváncsian néztem rá.

-Találkoztam egy olyan csajjal! Fhu.

-Nagyon izgalmas.-nyögtem.-Hány éves, hogy ilyen lelkes vagy? 40? 

-Nagyon vicces!-pufogott.-17 és... 

-Várj, te komolyan egy 17 éves csajról beszélsz? Harry, lázas vagy?

-Kuss már! Hallgass végig!-toporgott.

-Mond.-ültem fel és a hátamat a falnak vetettem. 

-Szóval, sétáltunk a srácokkal, és akkor jött ki.

-Honnan?-értetlenkedtem.

-A házukból! És, kiderült, hogy az anyukája küldte ide mert...-nagyot nyelt. 

-Ohh.-forgattam a szemem.-Harry, le kellene állnod, nem akarsz egy normális barátnőt?

-Hogy papucs legyek? Isten ments! De, Lou, látnod kellene!

-Inkább nem.-horkantottam. 

-Most miért vagy ilyen?-csattant fel. 

-Nem támogatom az egy éjszakás kalandjaid. Főleg nem olyan lányokkal akiknek ez tetszik is, összeszedhetsz bármilyen szart.

-Találkozni fogok vele.-jelentette ki könnyedén.

-Figyelsz te rám? 

-Louis, te nem találkoztál még vele. 

-Te sem igazán a csajra vagy kíváncsi, sokkal inkább az ágyadban akarod látni. 

Szélesen vigyorgott, tudtam, hogy beletrafáltam. Nagyszerű. 

-Ez nem teljesen igaz. Holnap után megmutatom neki a várost.

-Remélem, hogy csak azt.

A szemét forgatta, miközben könnyed mozdulattal lekapta magáról a pólóját és bemasírozott a fürdőszobába. Kellene neki egy jó nagy pofára esés, hogy magától jöjjön rá, hosszú távon nem túl jó amit most csinál.

~*Harry Styles*~

Nem értem miért kell ezt ennyire felfújni. Alex egy csaj, aki elég nyíltan kifejezte, hogy tetszem neki. Abból nincs semmi baj, ha szórakozunk egy kicsit. Louis túlreagálja. 

A samponommal átdörzsöltem a hajam, majd leöblítettem, miközben a gondolataim még mindig egy dolog körül keringtek. Alex. Ártatlan külsővel megáldott kisördög. Látszott rajta, hogy magára akarta vonni a figyelmem, amit el is ért. Idegesnek kellene lennem, hogy talán egy Directioner aki arra hajt, hogy a közelembe férkőzzön, netán valóra váltsam perverzebb álmait. A saját gondolatomtól elkapott a nevetés. Ha Directioner lenne engedte volna, hogy elvigyem magammal a holnapi koncertre. Meg amúgy is, a szemembe mondta, hogy nem szereti amit csinálok. Akkor meg mi a probléma? Úgy van. Semmi. 

Lábnyomokat és vízcseppeket hagyva magam után, elvettem egy törülközőt a szekrényből, és hanyagul a csípőm köré dobtam, egy másikkal pedig a hajam kezdtem dörzsölgetni. Fésűmmel átszaladtam rajta, majd kimentem, és mit sem törődve Lou-val, a bőröndömből előszedtem egy tiszta boxert, amit bár fintorogva, de felvettem. Ha ágyon akarok aludni, akkor muszáj. 

Húzogattam magamon egy ideig, majd leültem az ágyra Lou mellé, aki egy könyvet olvasott.

-Mi ez?-néztem meg a címét.

Nem ismertem, és tulajdonképpen nem is igazán foglalkoztatott. 

-Könyv.

-Nem mondod?-nevettem.

-De.

-Most mi bajod?-vontam fel a szemöldököm.

-Semmi.

-Nagyszerű.-pufogtam.
Leeresztette a könyvet, szólásra nyitotta a száját, majd inkább becsukta és megrázta a fejét. 
Hol tudja ő már milyen szabadnak lenni? Papucs lett. Louis Tomlinson egy hűséges kis papucs lett.
Hátradőltem az ágyon, a fejem fölé emeltem a telefonom azzal a szándékkal, hogy írok valamit Alexnek. De nem jutott eszembe semmi jó, ezért inkább ledobtam magam mellé és a plafont kezdtem bámulni.
Minek barátnő? Biztos jó lenne ha valaki mellettem volna, de nem is férne bele most az életembe egy lány. A lányok nyűgösek, mindig van valami bajuk, féltékenyek, sokkal jobb, kötöttségek nélkül csak szexelni, minthogy leragadjak egy csaj mellett, aki már akkor féltékeny lesz, ha ránézek valakire. Nem? 
-Jó.-sóhajtottam.-Feladom, szónokolj! Szerinted mi lenne a helyes?
-Komolyan tudni akarod?-eresztette le a könyvet és felvont szemöldökkel méregetett.
Nem. 
-Mond, jobb mintha nem szólnál hozzám és duzzognál.
-Nem kötekedni akarok veled, csak szerintem nem túl helyes dolog, már a rajongóink szempontjából sem, hogy az éjszakáidat alvás helyett különböző lányokkal töltöd. Szerinted ha ez kiderül, jó példakép leszel?
Hát, nem...